Infók a nagyvilágból

Kepler

Az űrteleszkóp három éves működése során begyűjtött adatait a NASA közzétette. E szerint megközelítőleg kétszázhatvankét olyan exobolygót talált a Kepler, amelyen a Földhöz hasonlóan életre alkalmas körülmények lehetnek adottak.

Kepler rövid története

A Kepler űrszondát 2009-ben indították útjára az Államokbéli Kennedy Űrközpontban. Az ötszázharminc millió USD értékű építési és hatvan millió dolláros működtetési költségű űrszonda immár majdnem negyedik éve üzemel a Nap körüli pályáján. A Kepler feladata annak meghatározása, hogy a Tejútrendszerben - mely a Lokális Galaxiscsoport egyik küllős spirálgalaxisa, melyben a Naprendszer és ezen belül Földünk található. A Tejútrendszernek a Földről látható része a Tejút. Ez lényegében egy halvány, felhőszerű sáv, amely az egész éjszakai égbolton áthúzódik, és ott figyelhető jól meg, ahol tiszta a levegő, kicsi a páratartalom és a fényszennyezés. Azért tűnik számunkra sávnak, mert galaxisunk korong alakú, és mi az egyik kar belsejében vagyunk, ezért a korongra merőlegesen kevés csillagot látunk, a korong síkjának irányában sokat - a földszerű bolygók mennyire gyakoriak a csillagok körüli lakható zónán belül, ahol a földihez hasonló élet lehetséges. Az általa talált földszerű bolygók számából már komoly következtetést lehet levonni ezek gyakoriságára, amennyiben egyet sem talál, akkor az ilyen bolygók, és ezzel együtt a földön kívüli élet is nagyon ritka lehet galaxisunkban, egy tucat, vagy annál több földszerű bolygó felfedezése esetén ez a bolygótípus viszont közönségesnek tekinthető, így az élet számára is viszonylag sok hely lehetséges.

Kutatások

A tudományos fejlődés és az adatfeldolgozás előrelépéseinek hatására került előtérbe az exobolygók kutatása, melyeket nem közvetlenül, hanem a napjuk előtti elhaladásukkor, azok fényének periodikus csökkenése alapján detektálják. Ahhoz, hogy bekerüljenek a The Habitable Exoplanet Catalog (HEC) adatbázisába, a felfedezett bolygókat további vizsgálatoknak vetik alá; a csillagászok a sűrűség, felszíni hőmérséklet bolygó atmoszférájának összetétele és számos más szempontok alapján sorolják be végül az adott exobolygókat. A HEC honlapján látható egy képen, hogy az eddig felfedezett, idő szerint megnevezett bolygók közül melyik lakható potenciálisan összehasonlítva a Föld és a Mars méreteivel. További böngészést követően az oldalukon látható, hogy a kilenc égitest mellett további huszonhét árulkodik olyan adatokkal, melyeken nem megerősítve, de valószínűsíthetően található életre utaló nyom, s ezen felül további harmincon várnak olyan adatokat, mely után kimondható, hogy lehetséges az élet megjelenése. A Földre eddig leginkább hasonlító exobolygó, a Kepler által felfedezett KOI-1686.01 ESI-indexe (ez mutatja meg a Földhöz való hasonlóságot) 0,93 - összehasonlításképpen a Marsnál ez az érték 0,66, a Földnél pedig természetesen 1.

PHL

A Planetary Habitability Laboratory előzetes elemzései segítenek rendezni és rangsorolni a legjobb jelölteket - ami a felfedezett bolygókat illeti - hogy további feltárást végezzen a NASA. az ESI-index alapján tehát a Földhöz hasonló méretekkel rendelkező bolygó egy, a saját csillaga körül 231 napos keringési idejű pályát jár be, amely több, mint hetven százalékkal több fényt kap, mint a Föld a Naptól. További eredmények várhatóak a jövőben, figyelemreméltó lenne, ha már csak az ötven százalékáról a megfigyelt égitestekről kiderülne, hogy exobolygók.

A becslések alapján a galaxisban több millió Föld-szerű bolygó található. Azonban a legtöbbjük még kiesik abból a körből, amit mi meg tudnánk figyelni, vagy esetleg tanulmányozni tudnánk, ugyanis nem olyan fejlett még a technológiánk - lehet, hogy csak évtizedek, évszázadok múlva lesz sikeres a megfigyelésük. Csak egy kis töredéke ezen bolygóknak alkalmas a további elemzéseket illetően, miszerint megerősítésre kerüljön az, hogy lehetséges az élet rajtuk. A további statisztikai módszerekkel elért eredményeket tekintve megállapítható, hogy közel 8500-at lehet észlelni, ami előrevetíti, hogy a csillagászokra még rengeteg munka vár a jövőben. A Kepler 262 bolygója közül négy kisebb a Földnél, huszonhárom nagyjából ugyanakkora méretű, a többi pedig nagyobb. A csillagászok szerint a galaxisunkban több millió olyan bolygó létezhet, ami hasonlít annyira a Földre, hogy alkalmas legyen a miénkhez hasonló életre.