Hajlékony mobilok?
A grafén lehetővé fogja tenni a jövő fejlesztései számára, hogy a hajlékony kijelzők mögé nem merev alkatrészek kerüljenek.
5,5 hüvelyknyi hajlékonyság
A Consumer Electronics Show a szórakoztató elektronikai kiállításon (közismertebb nevén CES ) 2013. január 8-11. között bemutatja a legújabb fejlesztésű Samsung Display prototípus terméket, mely nem más, mint egy 5,5 hüvelykes hajlékony kijelző. Legfontosabb paraméterei: 1280×720 px szélességével és flexibilis műanyaglap HD minőségű, 267 pixelsűrűséggel fogják a plénum elé tárni. Ugyancsak Las Vegasban fognak bemutatni egy 55 hüvelykes tévéképernyő mintapéldányát. A céges előrejelzések azt mutatják, hogy nagyon is lenne jövője ezeknek az új generációs mobiltelefonoknak.
Pontosan a rugalmasság miatt hatalmas tervezési szabadságot kínál a gyártó, amellett, hogy a prototípus hajlékony képernyője még nem gördül fel. Amellett, hogy a legfontosabb része az eszköznek a kijelző lesz, a tervező cégnek ugyancsak meg kell küzdenie a háttéralkatrészek kikísérletezésével is laboratóriumi körülmények közt: az érintőképernyővel és a védőburkolattal is, amik a kijelzőt kijelzővé teszik. A Samsung már egy ideje kísérletezett minél kisebb flexibilis kijelzőjű telefonok gyártásával, mint például a 2011-ben bemutatott 4,5 hüvelykes WVGA. Ahogy az elért eredményeket nézzük, az kijelenthető, hogy a Samsung nagyon is lépést tart az okostelefonok fejlődése tekintetében.
AMOLED
A már említett két évvel ezelőtti show-n mutatták be ezt a kijelző fajtát, melynek mátrix alapját közvetlenül egy vékony műanyagba integrálják, így az a sérülésekkel szemben ellenállóbbá válik. Ugyanakkor nem újdonság ez a megoldás, ugyanis 2010 óta a készülékek már AMOLED kijelzőkkel működnek, annyi különbséggel, hogy merev alapra helyezték azt.
Azonban 2005-ben a Philips cég már kidobott a piacra egy felcsavarható képernyőt, s ezt követően már az Amazon Kindle egyik e-könyv-olvasójába is rugalmas kijelzőt helyeztek el, majd ennek hatására a többi olvasó gyártó cég közt is elterjedt ezek alkalmazása. A legrégebbi, ma is forgalomban lévő fekete-fehér alapú e-ink technológiára épülő kijelző 2006-os gyártású.
A költségek és a technológia az okai annak, hogy mindezek az újítások még máig merev üveg mögé vannak rejtve. Hogy teljes mértékben flexibilissé váljanak a felhasznált eszközök, nem csak a kijelzőnek, ugyanakkor a mögötte megbúvó alkatrészeknek is elvileg hajlékonynak kellene lenniük ahhoz, hogy törésmentesen tudja a felhasználó kezelni a terméket. Váratnak még magukra azok a mobilok, melyeknél a SIM-kártya, a processzor vagy az akkumulátor is hajlékony volna.
Grafén
A
grafit egyetlen atomnyi vastagságú rétegéből álló grafén szokatlan
tulajdonságokkal rendelkező különleges anyag, melyet a méretek
csökkenésével elképzelhetően a szilícium helyettesítőjeként alkalmaznak
majd integrált áramkörökben, mobiltelefonokban, számítógépekben,
napelemekben, de akár érintőképernyőkben is.
A grafén
jelentőségét a szintén szén alapú nanocsövekhez képest az adja, hogy
ipari előállítása és alkalmazása elérhetőbbnek látszik. Az anyag
segítségével így eddig elképzelhetetlen technológiai megoldások
nyílhatnak meg az emberiség előtt: az elektronikában például átléphető
lenne a - félvezető technológiában jelenleg egyeduralkodó alapanyagként
használt - szilícium tulajdonságai által megszabott méret-határ. A
grafén felfedezéséért 2010-ben megosztott fizikai Nobel-díjat adtak.
Versenytársak
A már sokat említett cég viszont nem egyedülálló a piacon, mivel az LG és a Nokia is legyártotta, kifejlesztette a saját termékeiket, az egyik ilyen a csuklós okostelefonok és a tabletgépek egyaránt. A hajlékonyságban áll a jövő technológiai trend fejlesztése. A csapat a Samsungnál azonban már évek óta dolgozott egy új fejlesztésű
terméken, melynek harminc kijelzője átlátszó üvegből készült; képlékeny
kijelzőként érdemes ezt elképzelni.
Andrea Ferrari elárulta, hogy a Nokia összefogott a Cambridge Egyetem kutatóival a
technológia, ezen keresztül a jövő mobiltelefonjainak kifejlesztéséért. A Nokia fejlesztette telefont két marokkal fogva lehet meghajlítani kissé az egész mobilt. Az LG kijelzői 0,7 milliméteresek, 14 grammosak, és akár negyvenfokos
szögből is jól olvashatóak. Még várunk az első ilyen készülékekre.
Hasonló híreket lehetett hallani
a Samsungról is, tavaly novemberben a Wall Street Journalnak voltak
olyan információi, hogy a dél-koreai cég már a fejlesztés utolsó
szakaszában jár, és már jövőre megjelenhetnek a hajlékony kijelzős
mobilok a piacon. A fent említett problémák miatt azonban ez még
korainak tűnik, valószínűleg kell még néhány évet várni a valódi
hajlékony mobilok megjelenéséig.
Megvalósítható, vagy csupán álom?
Már egészen kis kijelzőjű telefonokat is használnak az emberek filmnézésre akár, az okostelefonok természetesen mindezt lehetővé teszik. Ugyanakkor képzeljük el, hogy ez a nagyon is vékony, három tized vastagságú anyag sokkal nagyobb felületen elérhető szórakozást biztosítana a számunkra.Továbbgondolva mindezt azonban az anyag flexibilitását kihasználva akár hajtogathatóvá is válhatnának ezek a kijelzők, így biztosítva számunkra, hogy az egyébként nagy felületű anyagok kisebb helyen is tárolhatókká válnának. Internetkapcsolata wireless valósulna meg, feltöltését sem kellene nagy méretű töltőkkel megvalósítani; az akkumulátorokat egy speciális tapéta töltené fel. Hang és mozgásérzékelővel ellátottá válna a kijelző, így az egyéb eszközök, mint az egér és a billentyűzet használata is feleslegessé válna. Mindennek megvalósulása fizikailag igen képlékeny, hiszen a prototípusok megjelenése mellett az, hogy valóban is kezünkbe foghassuk ezeket az újításokat, még nagyon is a jövő lehetőségeként áll fenn számunkra, nem lehet megjósolni azt, mikor is fog ténylegesen megvalósulni mindez.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése